Magamról
2011. március 15., kedd
2011. március 9., szerda
Az Istenét ismerő nép
felbátorodik és cselekszik ...
ez volt a mottója a vasárnapi igehirdetésnek...nekem tetszik...:)
Ime egy néhány video a vasárnapi alkalomrol...
A prédikacio teljes hang-anyagát LETÖLTHETED ITT .
ez volt a mottója a vasárnapi igehirdetésnek...nekem tetszik...:)
Ime egy néhány video a vasárnapi alkalomrol...
A prédikacio teljes hang-anyagát LETÖLTHETED ITT .
2011. március 5., szombat
Közeledik a husvét
Husveti szokasaink
Amikor szokasokrol beszelunk ,megallapithatjuk azt,hogy vannak jo es rossz szokasok vagyis szokasaink-szellemi es fizikai eletunket-pozitiv vagy negativ modon befolyasoljak ugyanakkor jelentosen meghatarozzak szellemi novekedesunket,a hitben valo megerosodesunket.Amikor valaki megter Istenhez es teljesen megvaltozik az elete egyertelmu,hogy megvaltoznak szokasai is.Vannak olyan szokasok,amiket elhagy(kar es szemetnek itel) es vannak olyan dolgok amik szokassa valnak eleteben.Vannak olyan szokasok,amelyek nem hasznosak ugyan,de elegge “hozzank ragadtak” es nem olyan konnyu elhagyni oket.Idonkent jo megvizsgalni eletunket,megvizsgalni szokasainkat …husveti szokasainkat is…es allast foglalni…
Az alabbi informaciok alapjan,amelyek forrasa a vilaghalo,konnyen meg lehet hatarozni azt,hogy mikent viszonyuljunk azokhoz a husveti szokasokhoz amiket lehet,hogy evek,talan evtizedek ota evente gyakoroltunk.A kerdes csak az,hogy van-e forro vagy szivunkben,hogy igazitsuk eletunket Isten eletetado igejehez?...Vagy farizeusi modon addig csurjuk-csavarjuk-kimagyarazzuk a dolgokat hogy meg a vegen azt hitessuk el magunkal es esetleg masokkal is,hogy ezeket az okkult ritusokat gyakorolva Jezusrol beszelunk az embereknek…?
A husvet unnepe akkor is szep,sot akkor igazan szep ha egyszeru oszinte emlekezessel gondolunk a mi Megvalto Jezusunk feltamadasara.Vallaljuk azt,hogy ezutan nem a vilag folyasa szerint fogunk megemlekezni e csodas es egyedi,eletetado esemenyrol?...Okkult ritusok gyakorlasa es idegen istenek ‘koszontese’ nelkul?...
Az Ur segitsen mindannyiunkat vilagosan latni ezekben a dolgokban es valamennyiunk sziveben vegezze el a helyreallito,utbaigazito munkajat!
Csaba.
LOCSOLAS
A húsvéthoz kapcsolódó szokásokban az egykori tavaszünnepnek megfelelő pogány rítusok maradványait találjuk meg. Annak idején a szokások, jelképes cseleketek, tárgyak nagy része a termékenységet és a szaporodást szolgálta. Ebben kell keresnünk a locsolkodás gyökereit is: őseink különleges szerepet tulajdonítottak a víznek, hiszen a tavasz kezdetekor a természet újjászületése is annak köszönhető. Régen nagypénteken az asszonyok kivonultak a falvakból a közeli patakhoz vagy folyóhoz megmosdani, hogy ezzel megszabaduljanak minden bajtól, betegségtől, és egészségesek, szépek marajanak.
A húsvét hétfői locsolás is egyféle termékenységvarázslás volt annak idején. A férfiak azért öntözték a varázserejűnek tartott vízzel a szebbik nem képviselőit, és azért loccsantották tudatosan a nők szoknyája alá, hogy így biztosítsák számukra a termékenységet. Mivel a falusi életmód átalakulása miatt a vödörs locsolás kiszorult a hagyományokból, a locsolás is más divatot vett fel: most már kölnivízzel, parfümmel locsolják a hölgyeket. Pont a szokás pogány jellege miatt tiltották is a locsolkodást a 17. századi protestáns zsinatok, később azonban köreikben is elfogadott húsvéti szokássá vált.
Egyes hiedelmek szerint a húsvéti locsolkodás eredetét Jeruzsálemben kell keresni. Ott ugyanis Pilátus háza előtt volt a piac és a kofák, meg vásárlók már kora hajnalban hangosan tárgyalták az eseményt, azt tudniillik, hogy Jézus feltámadt. Egyesek elhitték a hírt, mások viszont kételkedtek. A csetepaté miatt Pilátus nem tudott aludni, ezért vízzel öntötte le a veszekedő népséget, hogy hagyják el a piacot.
Más bibliai eredetű hagyomány szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
PIROS TOJAS ES A NYUSZI
A tojás ajándékozása egy régi hagyomány. Ezt az új élet és a termékenység jelképeként adták egymásnak az emberek. A pirosra festett tojás az életet szimbolizálja. Egy másik babona szerint a megfestett tojások bőséget hoznak a házba, ezért érdemes ezzel díszíteni ilyenkor a lakást.
Maga a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A talán legszélesebb körben elterjedt húsvéti tojás eredetileg a halotti kultusz kelléke volt; a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését jelképezi (a hasonlat szerint feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, akár a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját), míg a népi hiedelem szerint az életet szimbolizálja.
Természetesen a szimbólumoknak jóval nagyobb jelentősége van: a tojáshoz hasonlóan a nyúl is termékenységi jelkép. A tavaszi újjászületés időszakában a nyulak rendkívül sok utódot nemzenek, éppen ezért a nyúl a szaporaság jelképe is. A húsvéti nyúl jelképeredetére megannyi magyarázat áll a rendelkezésünkre. Egy azonban biztos, hogy a történetekben két fontos termékenységi szimbólumot kapcsoltak össze, vagyis a tojást és a nyulat.
Tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban Magyarországon is régi tradíció a nyuszivárás. Általánosan ismert a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. Nyúl és tojás ősi kapcsolata egyes kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, és az istennő haragjában négylábú állattá változtatta
Ostra, a tavasz istennője
Ostra a tavasz és megújulás germán istennője, őt ünnepelték a pogányok a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (Ostra nevéből származik a húsvét angol easter és német Oster kifejezés). Ostrát az összes eddig fellelt képen tavaszi virágokkal (barkával), kezében tojással és a lábánál nyuszikkal ábrázolták. Ezek a növények és állatok testesítik meg az újjászületést, a tavaszi megújulást. A legenda szerint Ostrának volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt és - hogy elkápráztassa, szórakoztassa a gyerekeket - tavasz ünnepén (április első vasárnapján) a madarat nyuszivá változtatta. Azóta hozza a nyuszi a tojást! - így szól a magyarázat első verziója.
A főnixmadaras sztori
A másik, szintén elterjedt legenda a főnixmadárhoz és az ősi egyiptomiakhoz, perzsákhoz kapcsolódik. Ők úgy hitték, hogy a mennyországot a szent madár irányította, aki egy nyuszi képében született újjá. Ez a nyuszi azonban speciális volt, mert a tojást tojó képessége megmaradt. A kereszténység a főnixmadarat is kisajátította, olyannyira, hogy a korai keresztény irodalomban már a feltámadás és az örök élet jelképeként említették.
Akiknek saját nyuszija van
A harmadik történet szintén nagy fantáziára utal. Az ősi szászoknak ugyanis megvolt a "saját" tojást tojó nyuszijuk. Az általuk kultivált legenda szerint a tojást tojó nyuszijuk úgy "keletkezett", hogy egy kismadár megfagyott a téli hidegben, de Ostra, a tavasz istennője újjáélesztette, nyuszi alakjában. Azóta is minden húsvétkor az angol-szász nyelvterületen tojásokat festenek és felajánlják azokat Ostrának.
A húsvéti nyuszi olyan, mint a Mikulás: tudjuk, hogy nem létezik, mégis elképzelhetetlen nélküle az ünnep. De hogyan került kapcsolatba a tojással? Ösztra teuton istennő a tavasz és a termékenység úrnője volt. (Feltehetően az ő nevéből származik a húsvét angol - Easter - és német - Oster - elnevezése.) A pogányok őt köszöntötték, amikor a tavaszi
napéjegyenlőség idején megünnepelték a természet újjáéledését. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Ösztrát is általában nyúl fejjel ábrázolták. Egy mondta szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, samikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta. Igaz vagy sem ez a történet, mindenesetre a keresztény húsvét pogány gyökereit erősíti.
A piros tojás szerepét is a termékenységvarázslási jelképek közt kell keresnünk, hiszen a tojás is ősi termékenységi szimbólum, s a meglocsolt nők pont ezért adnak tojást a loscsolónak. Színezése, díszítése is mágikus erejét volt hivatott növelni. Éppúgy megvolt a színek jelentése, mint a mintáké. Eszerint a domináns szerepet játszó piros a vér, az élet szimbólumaként szerepelt, s egyben védelmet is tulajdonítottak neki. Egy mágikus elv szerint ugyanis a „piros előzi a pirosat”, tehát véd a tűztől, sebesüléstől, betegségtől. Érdemes tehát húsvét hétfőn beszerezni legalább egyet, annak is, aki nem a locsolkodás híve.
Amikor szokasokrol beszelunk ,megallapithatjuk azt,hogy vannak jo es rossz szokasok vagyis szokasaink-szellemi es fizikai eletunket-pozitiv vagy negativ modon befolyasoljak ugyanakkor jelentosen meghatarozzak szellemi novekedesunket,a hitben valo megerosodesunket.Amikor valaki megter Istenhez es teljesen megvaltozik az elete egyertelmu,hogy megvaltoznak szokasai is.Vannak olyan szokasok,amiket elhagy(kar es szemetnek itel) es vannak olyan dolgok amik szokassa valnak eleteben.Vannak olyan szokasok,amelyek nem hasznosak ugyan,de elegge “hozzank ragadtak” es nem olyan konnyu elhagyni oket.Idonkent jo megvizsgalni eletunket,megvizsgalni szokasainkat …husveti szokasainkat is…es allast foglalni…
Az alabbi informaciok alapjan,amelyek forrasa a vilaghalo,konnyen meg lehet hatarozni azt,hogy mikent viszonyuljunk azokhoz a husveti szokasokhoz amiket lehet,hogy evek,talan evtizedek ota evente gyakoroltunk.A kerdes csak az,hogy van-e forro vagy szivunkben,hogy igazitsuk eletunket Isten eletetado igejehez?...Vagy farizeusi modon addig csurjuk-csavarjuk-kimagyarazzuk a dolgokat hogy meg a vegen azt hitessuk el magunkal es esetleg masokkal is,hogy ezeket az okkult ritusokat gyakorolva Jezusrol beszelunk az embereknek…?
A husvet unnepe akkor is szep,sot akkor igazan szep ha egyszeru oszinte emlekezessel gondolunk a mi Megvalto Jezusunk feltamadasara.Vallaljuk azt,hogy ezutan nem a vilag folyasa szerint fogunk megemlekezni e csodas es egyedi,eletetado esemenyrol?...Okkult ritusok gyakorlasa es idegen istenek ‘koszontese’ nelkul?...
Az Ur segitsen mindannyiunkat vilagosan latni ezekben a dolgokban es valamennyiunk sziveben vegezze el a helyreallito,utbaigazito munkajat!
Csaba.
LOCSOLAS
A húsvéthoz kapcsolódó szokásokban az egykori tavaszünnepnek megfelelő pogány rítusok maradványait találjuk meg. Annak idején a szokások, jelképes cseleketek, tárgyak nagy része a termékenységet és a szaporodást szolgálta. Ebben kell keresnünk a locsolkodás gyökereit is: őseink különleges szerepet tulajdonítottak a víznek, hiszen a tavasz kezdetekor a természet újjászületése is annak köszönhető. Régen nagypénteken az asszonyok kivonultak a falvakból a közeli patakhoz vagy folyóhoz megmosdani, hogy ezzel megszabaduljanak minden bajtól, betegségtől, és egészségesek, szépek marajanak.
A húsvét hétfői locsolás is egyféle termékenységvarázslás volt annak idején. A férfiak azért öntözték a varázserejűnek tartott vízzel a szebbik nem képviselőit, és azért loccsantották tudatosan a nők szoknyája alá, hogy így biztosítsák számukra a termékenységet. Mivel a falusi életmód átalakulása miatt a vödörs locsolás kiszorult a hagyományokból, a locsolás is más divatot vett fel: most már kölnivízzel, parfümmel locsolják a hölgyeket. Pont a szokás pogány jellege miatt tiltották is a locsolkodást a 17. századi protestáns zsinatok, később azonban köreikben is elfogadott húsvéti szokássá vált.
Egyes hiedelmek szerint a húsvéti locsolkodás eredetét Jeruzsálemben kell keresni. Ott ugyanis Pilátus háza előtt volt a piac és a kofák, meg vásárlók már kora hajnalban hangosan tárgyalták az eseményt, azt tudniillik, hogy Jézus feltámadt. Egyesek elhitték a hírt, mások viszont kételkedtek. A csetepaté miatt Pilátus nem tudott aludni, ezért vízzel öntötte le a veszekedő népséget, hogy hagyják el a piacot.
Más bibliai eredetű hagyomány szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
PIROS TOJAS ES A NYUSZI
A tojás ajándékozása egy régi hagyomány. Ezt az új élet és a termékenység jelképeként adták egymásnak az emberek. A pirosra festett tojás az életet szimbolizálja. Egy másik babona szerint a megfestett tojások bőséget hoznak a házba, ezért érdemes ezzel díszíteni ilyenkor a lakást.
Maga a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A talán legszélesebb körben elterjedt húsvéti tojás eredetileg a halotti kultusz kelléke volt; a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését jelképezi (a hasonlat szerint feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, akár a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját), míg a népi hiedelem szerint az életet szimbolizálja.
Természetesen a szimbólumoknak jóval nagyobb jelentősége van: a tojáshoz hasonlóan a nyúl is termékenységi jelkép. A tavaszi újjászületés időszakában a nyulak rendkívül sok utódot nemzenek, éppen ezért a nyúl a szaporaság jelképe is. A húsvéti nyúl jelképeredetére megannyi magyarázat áll a rendelkezésünkre. Egy azonban biztos, hogy a történetekben két fontos termékenységi szimbólumot kapcsoltak össze, vagyis a tojást és a nyulat.
Tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban Magyarországon is régi tradíció a nyuszivárás. Általánosan ismert a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. Nyúl és tojás ősi kapcsolata egyes kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, és az istennő haragjában négylábú állattá változtatta
Ostra, a tavasz istennője
Ostra a tavasz és megújulás germán istennője, őt ünnepelték a pogányok a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (Ostra nevéből származik a húsvét angol easter és német Oster kifejezés). Ostrát az összes eddig fellelt képen tavaszi virágokkal (barkával), kezében tojással és a lábánál nyuszikkal ábrázolták. Ezek a növények és állatok testesítik meg az újjászületést, a tavaszi megújulást. A legenda szerint Ostrának volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt és - hogy elkápráztassa, szórakoztassa a gyerekeket - tavasz ünnepén (április első vasárnapján) a madarat nyuszivá változtatta. Azóta hozza a nyuszi a tojást! - így szól a magyarázat első verziója.
A főnixmadaras sztori
A másik, szintén elterjedt legenda a főnixmadárhoz és az ősi egyiptomiakhoz, perzsákhoz kapcsolódik. Ők úgy hitték, hogy a mennyországot a szent madár irányította, aki egy nyuszi képében született újjá. Ez a nyuszi azonban speciális volt, mert a tojást tojó képessége megmaradt. A kereszténység a főnixmadarat is kisajátította, olyannyira, hogy a korai keresztény irodalomban már a feltámadás és az örök élet jelképeként említették.
Akiknek saját nyuszija van
A harmadik történet szintén nagy fantáziára utal. Az ősi szászoknak ugyanis megvolt a "saját" tojást tojó nyuszijuk. Az általuk kultivált legenda szerint a tojást tojó nyuszijuk úgy "keletkezett", hogy egy kismadár megfagyott a téli hidegben, de Ostra, a tavasz istennője újjáélesztette, nyuszi alakjában. Azóta is minden húsvétkor az angol-szász nyelvterületen tojásokat festenek és felajánlják azokat Ostrának.
A húsvéti nyuszi olyan, mint a Mikulás: tudjuk, hogy nem létezik, mégis elképzelhetetlen nélküle az ünnep. De hogyan került kapcsolatba a tojással? Ösztra teuton istennő a tavasz és a termékenység úrnője volt. (Feltehetően az ő nevéből származik a húsvét angol - Easter - és német - Oster - elnevezése.) A pogányok őt köszöntötték, amikor a tavaszi
napéjegyenlőség idején megünnepelték a természet újjáéledését. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Ösztrát is általában nyúl fejjel ábrázolták. Egy mondta szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, samikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta. Igaz vagy sem ez a történet, mindenesetre a keresztény húsvét pogány gyökereit erősíti.
A piros tojás szerepét is a termékenységvarázslási jelképek közt kell keresnünk, hiszen a tojás is ősi termékenységi szimbólum, s a meglocsolt nők pont ezért adnak tojást a loscsolónak. Színezése, díszítése is mágikus erejét volt hivatott növelni. Éppúgy megvolt a színek jelentése, mint a mintáké. Eszerint a domináns szerepet játszó piros a vér, az élet szimbólumaként szerepelt, s egyben védelmet is tulajdonítottak neki. Egy mágikus elv szerint ugyanis a „piros előzi a pirosat”, tehát véd a tűztől, sebesüléstől, betegségtől. Érdemes tehát húsvét hétfőn beszerezni legalább egyet, annak is, aki nem a locsolkodás híve.
2011. március 1., kedd
Uj helyen gyültünk
A román ajku testvéreink kinőtték a termet ahol eddig gyültünk.Ezen a hétvégén már egy nagyobb teremben gyültünk össze.Három hete dolgozunk azon,hogy ez a terem használhato legyen.Azelött nagyon rondán nézett ki....De annak sokkal jobban örülök,hogy jöttek uj arcok az alkalomra.Még igazábol nem vágtunk bele a missziomunkába,de Isten már hivja az embereket.Sokmindenben még tapasztalatlanok vagyunk,de tudatában vagyunk annak,hogy Isten munkája nem a mi ügyességünktől függ.Mély hodolattal és kimondhatatlan örömmel tölt el,amikor látom,hogy a Szentlélek munkájanak hatására könny fakad az emberek szemeiböl...
És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok. (Mal 4:2)
Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk. (2Kor 2:14) |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)